~20.rész-Hozzá ne merj érni még egyszer!

 

 

 

1 héttel később:

A fiúkat egész héten a suliba cipeltük aztán általában lementünk a partra vagy moziba.Minden este elmentem Austinnal a határhoz ahol árut adott el.Nem féltem, mert tudom, hogy vigyáz magára és fegyvere is van.Edzések napi szinten vannak mind az ötünknek.Tessen kívül a lányok már nagyon jól megszoktak.A csapat úgy gondolta, hogy Tess-t hátraállítják védőnek és én kerülök be a csatár helyre.Cam a középpályásoknál foglalt helyet.Angelina szó nélkül átadta neki a helyét azzal a mondattal, hogy "te jobban nyomod,ha te állsz a helymen tuti mindig nyerni fogunk".Ez aranyos volt tőle.A kis fiúk edzése minden nap 3-tól 5-ig tart.Utánuk jönnek hétfőn,kedden és szerdán Austinék csapata 5-től 7-ig.Aztán mi 7-től 9-ig.Csütrötök pénteken viszon mi vagyunk 5-től 7-ig és Austinék vannak 9-ig.Vagy mi várunk Austinra vagy Austin ránk, mert azt mondta, hogy nem járkálhatunk egyedül az utcán 8 uttán.Szóval szegény Toniéknak egy négy és fél órát kell ülniük.De elmondásuk szerint élvezik, mert focit nézhetnek.Hagy ne kelljen mondanom, hogy Tess minden nap beróbálkozik Austinnál, de ő finoman elküldi melegebb éghajlatra a lányt.Austinék már nem alszanak nálunk amit sajnálok.Jó volt reggelente arra kelni, hogy a két tökmag az ágyamon ugrálva kiabál.Vagy éppen mindenki rámugrik.Viszont most hétfő délután van és utolsó órán vagyunk ami tesi és kosarazunk.Pont jó az én kemény 162 centimnek.Sűrűn nem dobtam kosárra.Austinnak viszont eza  sport is nagyon jól megy.

-Na mi van Törpilla?Nem megy a kosár?-bökött nevetve oldalba Austin.

-Bocsi, de én nem vagyok égimeszelő.-nyújtottam ki rá a nyelvem.-Nekem a foci a tehetségem.-mosolygotam.Csngőkor mindenki rohant átöltözni.Austinnal a kapunál találkoztunk.Mentünk felszedni a tesóinkat aztán hozzám tanulni.Tanulás után összeszekdtük az edző cuccainkat.Megnéztünk Toniék és Austin edzését.Aztán mi jöttünk.Köszöntünk a csajoknak aztán átöltöztünk.

-Lányok a heti edzést most egy focimeccsel kezdjük.Tess és Flo ti vagytok a CSK-k.-mutatott ránk Paul.Kiválasztottuk a csaptainkat és elkezdődött a meccs.Vezettem a labdát egészen a kapuig amikor Tess erősen belém rohant és fellökött.

-Szándékos volt.-hallottam meg az öcsém hangját.

-Tess ilyenért piros lapot kapsz.Még egy ilyen és kiállsz.-förmedt rá az apja.-11-es.-fújt bele a sípjába.Leraktama  labdát a vonalra.Hátráltam pár métert majd a kapu bal felső sarkába cléoztam és bement.A fiúk a lelátón éljeeztek mint ha egy BL meccset néznének.A meccs vége az lett, hogy mi nyertünk 3-0-ra.Igen én gondosan a jókat választottam ki.Elmentünk lezuhanyozni majd átöltözni.Minadannyian visszamentünka  lelátóhoz,mert a csajok imádják Zacet és Tonit.A két fiú persze élvezi,hogy 16-17 éves lányok legyeskednek körülöttük.Tess felment Austinhoz és én is.

-Elfáradtam.-ültem le mellé.

-Chh...-mondta Tess.

-Fog már be.-szóltam rá.

-Hogy beszélsz velem?Én az edző lánya vagyok.-dicsekedett.

-Az lehet.De túl nagyképű,öntelt,beképzelt,bunkó vagy.Lehet, hogy Paul az apád büszke lehetsz, hogy ilyen csodás apukád van, de tudod a pályán mutathatnál valamit neki, hogy ő büszke legyen rád.Te nem tudsz focizni, ahhoz értessz, hogy szabálytalankodj.-estem neki.-Erre nem vagyok kíváncsi inkább lemegyek a többeikhez.-álltam fel és a lépcső felé vettem az irányt.Amikor leléptek volna az első lépcsőfokra egy lökést éreztem a hátamon és egy hangos sikítás kíséretében legurultam a lelátóról.Se kép,se hang.Egy nagy feketeség tárult elém aminek a végén egy fehér fény volt.

-Kicsim.-hallottam meg anyu hangját.

-Anyu..anyu..-szaladtam a nagy sötétségbe.

-Itt vagyok.-ölelt meg hátulról.

-Annyira hiányzol borultam a nyakába.

-Ti is nekem.Ti voltatok az életemÉn innen fentről vigyázok rátok és mindent megteszek azért, hogy boldogok legyetek.Amikor kijössz hozzám akkor ugye hallod amikor válaszolok neked?-ézett a szemembe.Most is olyan gyönyörű mogyoróbarna szeei voltak mint mindig.Számomra mindig Ő lesz a legszebb,legjobb,legkedveseb nő.Ő a pédaképem.

-Igen.-bólogattam.

-Kicsim tudd, hogy a jel már úton van már csak megkell érkeznie.Légy türelmes,hamarosan veled lesz a jel.-mosolygott rám és egy puszit adott az arcomra.-Nincs itt annak az ideje, hogy magamhoz vegyelek.Amikor eltűnök neked fel kell ébredned.Értetted?-ölelt meg jó szorosan.

-Értettem.-mondtam és egy jó nagy puszit adtam az arcára.Anyu eltűnt én pedig éreztem ahogy valaki a vállamat rázogatja.Hallottam ahogy Zac,Cam és Toni sírnak mellettem és a kezemet szorongatják.

-Kellj fel Florencia.-hallottam meg édes,lágy,melengető hangját Austinnak.Nehezen tudtam kinyitni a szemem de legyőztem magam.Lassan kezdtem kicsiket pislogni míg végül minden éles lett.

-Úristen.-ölelt meg Cam.

-Flo.-ugrottak a nyakamba a fiúk.

-Jól érzed magad?-gúgolt le mellém Paul.

-I-igen.-nyögtem ki nagy nehezen.

-Az orvosok úton vannak.-informált Sam.Felültem és ránéztem Tessre.Ő csak előttem áltt és moslyogott.

-A te hibád minden.-kiabált Tessre Toni.

-Mi történt pontosan?Flo eltudnád mesélni?-nézett rám Paul.

-Persze.Fent voltam a lelátón összevesztünk Tessel és amikor mentem le a lépcsőn a hátam mögött valaki lelökött.Nem tudom ki de biztos nem Austin volt és rajtunk kívül más nem volt fenn.-sajogott a fejem.

-Paul én láttam mindent.-szólalt meg Austin.-A lányok fenn összevesztek és Florencia elindult le a többiekhez Tess azt mondta mindjárt jön és lelökte Florenciát a lépcsőn.-kelt a védelmemre.

-Én is láttam.-szólalt meg Cam.

-Én is.-mondták az ikrek.Végül mindenki mellettem állt.

-Akkor.Tess tudod te mit csináltál?Soha többet nem akarlak meglátni a focipálya közelében az egyesületből kivagy rúgva és otthon ezt még megbeszéljük.-kiabált rá a lányára Paul.Az edzőnk telefonja megcsörrent és elment.

-Hozzá ne merj érni mégegyszer!.-kiabált rá Austin.Tényleg ezt mondta?Miylen aranyos.Paul két mentőssel tért vissza.

-Jó napot.Jeremy Hilson vagyok mentős.nyújtotta feléma  kezét.

-Florencia García,áldozat.-mosolyogtam.

-Humorérzéke van nagy gond nem lehet.-nevetett a mentős.

-Add ide a sztetoszkópot és a lámpát.-mondta a kolégájának aki a táskában kezdett kutatni.Felhúztam a pólóm, hogy megvizskálhasson.Itt minden rendbe vette le asztetoszkópot.Akkor kérek kövesse a lámpa fényét.-mondta Jeremy.Bólíntottam és azt tettem amit kér.-Agyrázkódása sincs.Fáj valamije?-kérdezte.

-A fejem,sajog.-fogtam a fejem.

-Az azért van, mert egy púp keletkezhet rajta.Jegelni kell.Ha bármi panasza van jöjjön be a kórházba.Viszlát.-köszönt el.

-Viszlát.-mondta az egész csapat kórusba.

-Menjünk haza.-húzott fel a földről Austin.