csütörtök, november 07, 2013

~35.rész-Nem akarlak elveszíteni

Austin szemszöge:
Ahogy az orvos elment sokk hatása alatt voltam.Végig az járt a fejembe, hogy nem kizárt, hogy a barátnőm amnéziás lesz.Leültem a székre előre meredten néztem a falat és csak folytak le a könnyeim.
-Haver.Jólvagy?-rázott meg Alex.
-Mit mondott az orvos?-kérdezte Cam.
-Azt mondta, hogy kómába raják egy hétre és nem kizárt az emlékezetvesztés,bár ez ritkán fordul elő ilyen helyzetben.-ismételtem a doktort.-Nem akarom, hogy elfelejtsen.-ráztam a fejem.
-Nem fog.Erős lány.-ölelt át barátom.Paul hazament , hogy behozzon pár dolgot a lányának.
-Menjenek haza.Holnap 11:00-tól van látogatási idő.-állt meg előttünk egy nővér.Nagy nehezen sikerült engem kirángatni a kórházból.Zacet és Tonit elhoztuk a mamámtól és Zac meg Alex jöttek hozzám.A kicsiknek mindent elmondtunk és ők is csak sírtak.Elmentem lefürdeni majd befeküdtem az ágyba, de az álom nem jött a szememre.
-Austin.-hallottam meg öcsém vékony hangját.-Nem tudok aludni.-mondta szomorúan.
-Gyere.-emeltem fel a takarót és ő befeküdt mellém.
-Mi lesz ha Flo nem fog ránk emlékezni?-fordult felém.
-Nem,olyan nem lesz.-pusziltem meg a homlokát majd megfordult és elaludt.

Reggel már 10 kor felkeltem,ittam egy kávét és elindultam a kórház felé.Útközben megálltam egy virágosnál.Vettem neki egy rózsacsokrot majd mentem is tovább.Felmentem a lépcsőn és benyitottam Flo szobájába.
-Jó reggelt.Csak tápanyagot hoztam neki.-mosolygott a nővér és az infúzióba nyomott valami trutyit.Mondjuk valahogy tápanyag kell neki egy héten át.
-Köszönöm.Kérhetnék egy vázát?-néztem a nővérre.
-Már is hozom.-mondta és elhagyta a kórtermet.Pár perc múlva vissza is ért és már víz is volt a vázában.Megköszöntem ő pedig elment.Beleraktam a virágot majd leültem Flo mellé.
-Kicsim,annyira sajnálom.Ha akkor kimegyek veled a kocsidhoz most nem lennél itt.Én tehetek róla, hogy életveszélybe kerültél.-sírtam.Flo az első lány aki miatt sírok.Anyán kívül. Már vagy négy órája itt ülök.Már volt bent Kira,Chris,Adam,Cam,Paul,Zac és Toni is.Kaptam egy telefont, hogy minka van.Gyorsa elintéztem és mentem is vissza Flohoz.Este nyolcig mellette ültem és beszéltem hozzá.Elmondtam neki mindent amit érzek és hogy ő mennyit jelent nekem.
1 héttel később:
Holnap akármikor felkelhet Flo.Minden nap bentvoltam nála.Volt háromszor, hogy bent is aludtam.Minden nap ugyan azt elmondtam neki, hogy szeretem és azt szeretném ha emlékezne rám.Már befele megyek.A mai éjszakát is bent töltöm és nem alszok semmit hát ha felkel Flo.Minden nap vittem neki friss virágot persze vörös rózsát.Most se maradhatott ki.Amikor beértem betettem azok mellé amiket eddig hoztam.Még mindig ugyan olyan vörösen ragyognak,pedig már hervadniuk kellene de nem teszik.Ránéztem szerelmemre és már kezdi visszanyerni a színét.Barna haja hullámosan terítette be a párnát.Törékeny teste feküdt a vaságyon.A nővér bejött,hogy táplálékot adjon neki.Itt voltak a többiek is.Egész nap itt ültem és a kezét fogtam és a szokásosat hajtogattam neki.Már jócskán este volt mikor majdnem elaludtam.Éreztem ahogy megmozdul Flo keze az enyémbe.
-Kicsim.-szorítottam meg a kezét.Lassan próbálta kinyitni a szemét majd nagy nehezen sikerült.Gyorsan kiszaladtam és orvost kerestem.
-Jöjjön kérem.Florencia felkelt.-támadtam le egy nővért.Ő futólépésben jött be velem a kórterembe.
-Ááá. örülök hogy felkelt Florencia.Hogy érzi magát?-vizsgált meg az orvos.
-Egész jól.-mosolygott.
-Minden rendben kicsim?-fogtam meg újra a kezét.
-Nővér,Ő kicsoda?-nézett rám rémülten.Amikor ezt a mondatot elmondta egy világ omlott össze bennem.
-Nem emlékszik?-ijedt meg a nővér.
-Nem.Ki ő és miért vagyok itt?-értetlenkedett Flo.
-Ő a maga barátja.Minden nap bent volt és azt várta, hogy maga felépüljön.Magát megszúrták egy hete és megműtöttük.A vállán ott maradt a heg.-sorolta az orvos.
-A barátom?Nekem nincs barátom.Kérem kisasszony küldje ki.Nem ismerem.-húzta ki kezét a fogásomból.
-Szeretlek.-mondtam és könnyeimnek utat engedtem majd kimentem.
Florencia szemszöge:
Amikor felkeltem egy ismeretlen fiú ült mellettem.Valahonnan ismerős volt de nem tudtm beazonosítani az arcát.Az orvos bejött és mondta, hogy ő a barátom.De nekem nincs is barátom.
Amikor megkértem, hogy küldje ki a fiú azt mondta, hogy szeret és láttam ahogyan sír.A szívem összeszorult, hogy most megbántottam de nem tudtam mit tenni hiszen nem ismerem.
-Nővér.Kérem mondja el mi történik velem.-kérleltem.
-Nos.Nem tudom, hogy mikor ez nagyon ritka eset de maga egy hétig kómában volt és emlékezetkisesése lett de ne aggódjon ennek egy hét után vissza kell térnie.Amikor meglát egy képet,vagy helyet ahová emlék köti felfognak bukkani ismerős emlékek.Ezektől nem szabad megijedni ez annak a jele hogy kezd visszajönni az emlékezete.-mondta.
-Eltudná nekem még azt mondani, hogy miért érzem úgy hogy én eszméletlenül szeretem ezt a fiút.Úgy érzem mint ha valami kötne ehhez a fiúhoz de nem emlékszem rá.-fakadtam sírva ahogy megtudtam, hogy nem emlékszem rá.
-Tudja, ez úgy van ha amíg egy ember kómában van és egy másik beszél hozzá,szerelmet vall akkor a kómában lévő ember ezt hallja és kőtödni fog a másik emberhez.Maga biztos nagyon szereti ezt a fiút csak most ahogy amnézia lépett fel nem tudja ezt hová tenni.-simította meg a kezem.
-Mikor mehetek haza?-kérdeztem.
-Ha minden rendben megy az éjszaka akkor holnap.-mosolygott és elhagyta a szobát.Nem tudtam mit csináljak.
Másnap már korán reggel felkeltem és csak a nővér volt bent.
-Jó reggelt.Jól ment minden az éjszaka ezért a családja egy óra múlva jön és hazamehetnek.-mosolygott a nővér aki a reggelimet hozta.
-Köszönöm.-vettem el tőle a tálcát.Megettem a két piritóst és kikeltem az ágyból.Lezuhanyoztam,felöltöztem,megcsináltam a hajam,fgatmostam és megigazítottam az ágyam.A vázából a virágokta kivettem és az egyik újságoból kitéptem egy lapot majd a virág szára köré csavartam.
-Szia kicsim.-jött be apu és megölelt.
-Szia.-mosolyogtam.
-Flo.-ugrott a nyakamba Cam.
-Hiányoztatok.-mondtam.
-Nővér.-szaladt be Toni.
-Szia öcsi.-borzoltam meg a haját.Apu felvette a táskám én pedig a virágot és mentünk a kocsihoz.

Cam mondta, hogy elvisz mert találkozunk az osztálytársaimmal.Furcsa lesz úgy hogy ne ismerem őket.Vagy is nem emlékszem rájuk.Ránéztem az éjjeliszekrényemre amin egy kép volt.Rajta volt cam,Toni és két ismeretlen fiú.Az egyik kb Tonival egy idős a másik meg aza  fiú aki bent volt nálam.Ahogy a képre néztem éles fájdalom nyilalt a fejembe és előttem lejátszódott valami.Egy torta volt előttem az asztalon és a fiú odajött hozzám.
-Boldog szülinapot szerelmem.-mondta majd megcsókolt.Aztán visszatértem a valóságba.
-Ez fura volt.-mondtam magamnak.
-Gyere Flo.Indulunk.-nyitott be Cam.Sóhajtottam egyet és kiléptem a szobámból.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése